Fx gyűjtések
KEZDŐLAP > INDIKÁTOROK > MA
Moving Average / Mozgóátlag
A mozgóátlag az egyik legismertebb és legkönnyebben használható indikátor. Kisimítja az árfolyam hullámzásait és könnyebbé teszi a trendek felismerést, mely nagy segítség a gyorsan mozgó árfolyamok esetében.
1.
M szignál indikátora (indikátoros beszállási jelzések)
2.
RMA szignál egyik indikátora (indikátoros beszállási jelzések)
3.
W szignál egyik indikátora (indikátoros beszállási jelzések)
4.
Mivel a mozgóátlagok utólagos adatokra támaszkodnak, a trendkövető indikátorok csoportjába sorolhatóak.
Mikor egy instrumentum trendel, a mozgóátlagok jó jelzéseket adnak. Azonban, ha a piac oldalazik és nem követ semmilyen trendet, akkor a mozgóátlagok jelzései hamisak lehetnek.
Vételi jelzést akkor kapunk, amikor az árfolyam a mozgóátlagot alulról átszeli, eladási jelzést pedig akkor, amikor az árfolyam fentről metszi a mozgóátlagot.
Periódus megválasztása:
A napok számának megválasztása sem egyszerű kérdés, hiszen az attól függ, hogy mekkora trendet szeretnénk meglovagolni. Értelemszerűen a nagyobb trendek vizsgálatához nagyobb számot kell választanunk, és fordítva.
Túl hosszú periódust használata azért nem vezet sikerre, mert teljesen kisimítja az idősort, a túl rövid időszakra számított pedig minden kis apró változásra nagyon érzékenyen reagál, így a módszer elveszti lényegét, a trendek meghatározását.
rövidtáv: 14-25 nap,
középtáv: 50-100 nap,
hosszútáv: 100-200 nap.
Három leggyakrabban használt fajtája:
A fenti módszerek közötti különbség a súlyozásban van: az egyszerű mozgóátlag minden egyes elemet egyforma súllyal vesz figyelembe, míg az exponenciális és a súlyozott mozgóátlag a frissebb adatokat értékeli nagyobb súllyal.
Azt hihetnénk, hogy a gyorsabb jelzés és a finomabb érzékenység mindenféleképpen hasznosabb. De ez nem mindig igaz, és nem mindig vezet jó eredményre: érzékenység vagy megbízhatóság. Minél érzékenyebb egy indikátor, annál több jelzést fog adni. Ezek a jelzések időben érkezhetnek, de a megnövekedett érzékenységgel a hibás jelzések száma is megnőtt. Minél érzéketlenebb egy indikátor, annál kevesebb jelzést produkál. Azonban ez a kevesebb jelzés sokkal megbízhatóbb is.
A mozgóátlagok esetében hasonló a dilemma. Rövidebb mozgóátlagok sokkal érzékenyebbek és több jelzést generálnak. Az EMA, mely tulajdonképpen érzékenyebb, mint az SMA, több jelzést generál. Azonban a hibás jelzések száma is megnő. A hosszabb mozgóátlagok lassabban mozognak, és kevesebb jelzést adnak. Ezek a jelzések sokkal megbízhatóbbak, de késve következnek be.
Egy mozgóátlag használata. Hosszabb (50 vagy 20 napos) mozgóátlagok adják a vételi és eladási jelzéseket. Az időtáv miatt viszont nem a keresztezések, hanem a mozgóátlag vonalának áttörései adnak kereskedési jelzést.
Két mozgóátlag használata. Egy rövidebb, úgynevezett gyors, és egy hosszabb, úgynevezett lassú mozgóátlag keresztezéseit használjuk vételi és eladási jelzésekre. Amikor a gyors átlag alulról metszi a lassú átlagot, akkor vételi jelet kapunk, ha pedig a gyors átlag felülről metszi a lassú átlagot, eladási jelet kapunk.
Mozgóátlagos stratégia:
Napos idősíkon (D1) bejelöljük a trendváltásokat - amikor gyertya a mozgótlag fölé zár, akkor emelkedő trend van érvényben (zöld vonallal jelölve), ha alázár, akkor csökkenő (piros vonal).
Ezután átváltunk napos idősíkra (H1), ahol a beszállókat határozzuk meg: ahol gyertya a mozgóátlagot a megfelelő irányba átlépi (emelkedő trendnél fölé, csökkenő trendnél alá zár), ott szállunk be
Mozgóátlag: exponenciális, 20-as periódussal.
Mindig a D1-es idősíkon jelölt vonal után kell nézni, onnantól érvényes az emelkedő/csökkenő trend!